Nóri oldala:


források:
könyvek:

1. író: C. W. Ceram
cím: A régészet regénye (III., bővített kiadás)
kiadás éve: 1975

2. író: Christiane Desroches-Noblecourt
cím: Tutanhamon - egy fáraó élete és halála
kiadás éve: 1985 (Corvina kiadó)

Képek:

troja[1].jpg Trója látható a képen, a romok mostani állapotukban

paul-emile-botta[1].jpgPaul Émile Botta (1802.-1870.)orvos, világfi, konzul Alexandriában, konzulátusi képviselő volt Moszulban. Ő találta meg Ninivét - a ninivei palotát.
1840-ben konzultátusi képviselő lett Moszulban. Amikor Botta lovaglásra indult, megpillantotta a különös dombokat.
Ninive2[1].jpg Ninivét, az ásatások helyszínét ábrázolja ez a térkép

ninive01[1].jpgA ninivei palota mostani állapotában

ninive.jpgNinive; a palota bejárata
Ninive az Újasszír Birodalom fővárosa volt, jelentős kereskedelmi és vallási központ.
Szín-ahhé-eriba Kr. e. 694-ben felavatott palotája a legnagyobb az asszír történelem során: a terasz 500x240m alapterületű, ehhez pedig függőkertek csatlakoztak.
A palotának eddig körülbelül a negyedét tárták fel a régészek.
Különös figyelmet érdemel az úgynevezett 36. terem dombormű-dekorációja, amely egy bibliai eseményt, Lákis ostromát dolgozza fel részletesen.


map-ancient-near-east-9[1].jpgNinive elhelyezkedése a térképen, a Tigris folyó mentén

koldewey.jpgJohannes Gustav Eduard Robert Koldewey (1855.-1925.) korszaka egyik legjelentősebb terepi régésze, Bábel tornyának helyét találta meg

Bábel_tornya,_1560_körül._olaj,_réz,_3140,5_cm,_Genf,_Musée_d'Art_et_d'Histoire.jpgBábel tornya egy olajfestményen
Koldewey 1899 március 26-án kezdte meg a bábeli vár, a "Kasr" keleti oldalán Bábel tornyának kiásását. 1899 április elején ezt mondta: " Tizennégy napja, hogy ások, és az egész vállakozás tökéletesen sikerült!" Koldewey 7 méter vastagságú vályogtéglafalat ásott ki. Ezzel a fallal a világ legnagyobb városerődítményét ásta ki. Nem ásott ki mást, csak az alapzatot, de a megtalált feliratokból tudta, hogy egykor állt a torony, melyről a Biblia beszél, és ami Hammurapi ideje előtt elpusztult.

Heinrich_Schliemann.jpgHeinrich Schliemann (1822.-1890.) Trója felfedezője, német kereskedő, amatőr régész, az eposzok alapján találta meg Tróját.
Apja gyakran mesélt neki legendákat, mondákat. 1829 karácsonyakor megvette neki Jerrer "Illustrierte Weltgeschichte" című könyvét. Ekkor kezdte érdekelni az, hogy vajon hogy is nézhetett ki Trója.

kiralyok_volgye[1].jpg- Királyok völgye. Egyiptom középső részén, a Nílus nyugati partján helyezkedik el ez a völgy, Théba közelében. A királyok völgyében az I. e. 16.-11. században királyok és nagy hatalmú nemesek számára épültek sírok. Tutanhamon sírja miatt egyike a leghíresebb régészeti lelőhelyeknek. 1979-ben a hébai nekropolisz többi részével együtt a világörökség részévé nyilvánították.
Legalább 63 sírt építettek ide az elsőt körülbelül I. Thotmesz, míg az utolsót X. Ramszesz vagy XI. Ramszesz uralkodása során. A XVIII. dinasztia elején csak a királyokat temették a völgy nagyobb sírjaiba. A nem uralkodókat külön, kisebb sírkamrákba temették, az uralkodó sírjának közelébe.

királyok_völgye2.jpgKirályok völgye


pompei.gifPompei város


pompei_03.jpgPompei


neapel.jpgPompei elhelyezkedése a térképen, Vezúv


pompeii_street.jpgPompei utcája


pompei.jpgA katasztrófa egyik áldozatának gipszből kiöntött lenyomata